Tíz év terméséből adott válogatást az angol nyelvű tanulmánykötet /Szekleland in Transition, Pro Print Kiadó, Csíkszereda (Székelyföld átmenetben)/ a csíkszeredai KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja gondozásában. A könyv a székelyföldi lehetőségekről adott számot, az embereknek a hagyományokhoz való viszonyáról, továbbá a migráció gondjáról, Székelyföld gazdasági helyzetéről, végül a magyar-román és a magyar-cigány viszonyról. /Mihály László: Angol nyelvű tanulmánykötet jelent meg. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./
2003. július 5.
A Kriterion Könyvkiadó nyolcvan év elmúltával jelentette meg a Tizenegyek című antológiát, az eredeti kötet hasonmásában, illetve külön kötetben foglalkozott annak jelentőségével, Egy antológia elő- és utóélete (1923-2003) címmel. A kettős kiadvány szerkesztője Cseke Péter, akinek Paradigmaváltó erdélyi törekvések című tanulmánykötetét (amelyet szintén a Kriterion adott ki, Gordiusz sorozatában) a Tizenegyekkel egy időben mutatták be júl. 3-án Kolozsváron a Gaudeamus könyvesboltban. A csoport rövid életűnek bizonyult ugyan, ám tagjai annál jelentősebbek. A legismertebb nevek: Tamási Áron, Kacsó Sándor, Maksay Albert, Balázs Ferenc, Jancsó Béla, Kemény János. De nem szabad megfeledkezni a többiekről sem: Dobay István, Finta Zoltán, Jakab Géza, Mihály László és Szentiványi Sándor nevével teljes a lista. A méltató külön kiemelte: Cseke Péternek ez a harmadik ilyen jellegű munkája, hiszen korábban már földolgozta az Erdélyi Fiatalok irodalmi csoportosulás történetét, illetve Makkai Sándor Nem lehet! című vitairatát. /Sándor Boglárka Ágnes: Bemutatták a Tizenegyek hasonmáskötetét. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./
2003. november 19.
Erkölcsi és anyagi kárt okozó rágalmazás vádjával Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, valamint az általa elnökölt Székelyudvarhelyért Alapítvány is pert indított az Erdélyi Riport című Nagyváradon megjelenő hetilap ellen. A kiadvány szept. 4-i száma szerint az alapítvány "csalás gyanújába keveredett" egy ingatlanvásárlás kapcsán. A Szász Jenő a gyanú árnyékában című riportban Stanik István és Mihály László így fogalmaztak: "Csalás gyanújába keveredett Szász Jenő polgármester alapítványa, amelyről kiderült, hogy az Illyés Közalapítvány pénzén, több mint ötmilliárd lejért, a reális érték közel tízszereséért vásárolt meg egy kétszobás székelyudvarhelyi ingatlant." Rátz-Illés Zoltán, a Szász által a saját és a Székelyudvarhelyért Alapítvány képviseletére felkért ügyvéd nov. 3-án három pert kezdeményezett az udvarhelyi bíróságon. A polgármester magánszemélyként hívja perbe az Erdélyi Riportot, illetve Stanik Istvánt és Mihály Lászlót, a vád a jó hírnév ellen elkövetett rágalmazás vétsége. Rátz-Illés elmondta, védence nevében egymilliárd lej összegű kártérítést kér, valamint a perköltségek kifizetését. Hasonló követelésekkel és ugyanazon személyek ellen indít rágalmazási pert a Székelyudvarhelyért Alapítvány is - amelynek kuratóriumi elnöke ugyancsak Szász Jenő polgármester -, feltüntetve az ügyiratban, hogy a riportban megjelent állítások rontották az alapítvány hitelét. Szász egy harmadik pert is indít Vánky Szabolcs Zsombor ellen, rágalmazásnak minősítve a vitatott ingatlan egykori tulajdonosának állításait, miszerint a polgármester törvénytelenül járt volna el a Kogalniceanu utcai ház megvásárlásakor, Vánkyval szemben ötszázmillió lejes követelést fogalmaz meg a felperes. Stanik István, az Erdélyi Riport hetilap főszerkesztője szakmailag teljesen korrektnek véli a lapban közölt írást, és nem tart a Szász Jenő által indított pertől. Az első tárgyalást mindhárom perben dec. 3-án tartják a székelyudvarhelyi bíróságon. /Perelik a Riportot. Kétmilliárd lejt követel Szász Jenő polgármester. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./
2004. május 26.
Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere beperelte az Erdélyi Riportot, pontosabban Stanik Istvánt és Mihály Lászlót, hasonlóképpen a Székelyudvarhelyért Alapítvány is pert indított becsületsértésért. Stanik István elmondta, hogy az Erdélyi Riport 2003. szept. 4-i számában arról írt, hogy a Székelyudvarhelyért Alapítvány gyanús körülmények között vásárolt meg 5,2 milliárd lejért egy ingatlant. 5,2 milliárdot kifizetni készpénzben törvénytelen, 30 millión felül a jogi személyeknél nincsen is készpénzes kifizetés. Ráadásul a házat igazából nem is lehetett volna eladni, az államosított lakásokra vonatkozó törvény lehetővé teszi, hogy a bérlő megvásárolja a házat, de tíz évig nem idegenítheti el. Máj. 25-én volt a negyedik idézés az ügyben, a sepsiszentgyörgyi bíróságon. Szász Jenő, a felperes nem jelent meg. A következő tárgyalás jún. 24-én lesz. /(Oláh István): Inog az ingatlan. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./
2005. január 27.
Lövéte Homoród menti kis faluban 1992-ben még 3842-en laktak, ma alig vannak három és fél ezren. Sokan mennek Magyarországra dolgozni, hazahozták a külföldön megkeresett pénzt és házat építenek. Időközben többen meggondolják magukat, és a felépített vagy félkész házat eladják, mert nem akarnak Lövétén maradni. Magyarországon vagy Nyugaton jobban meg tudnak élni. Egyre több autóbusz parkol a falu központjában, mind a Lövéte–Budapest útvonalat járja. Lövétéről hetente négy autóbusz indul Budapestre és vissza. /Mihály László: Egy téli hétköznap a lövéteiek között. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), jan. 27./
2005. december 14.
Kétszáz települést, köztük több erdélyit is bekapcsolnak abba a közösségi hálózatba, amelyet december 13-án adott át Nagy Zsolt román távközlési miniszter. A Tudásalapú Gazdaság elnevezésű projekt tesztfázisába kilenc olyan települést vontak be, amelyek valamilyen oknál fogva nehezebben jutnak információhoz. „A projekt célja, hogy ezeket a hátrányban lévő településeket is bevonjuk a tudás alapú társadalomba, ez pedig már az uniós csatlakozási kormánystratégia része” – mondta „A megismerés ideje” című konferencián Nagy Zsolt tárcavezető. A Tudásalapú Gazdaság nevű kezdeményezést a román kormány indította, együttműködve a távközlési minisztériummal. A Világbank 60 millió dolláros kölcsönnel, Románia pedig 9,4 millió dolláros önrésszel járult hozzá a projekt megvalósításához. Mintegy kétmillióba került az első kilenc közösségi pont létrehozása. Az erdélyi magyar települések közül az Arad megyei Nagypél és a Hargita megyei Korond az első haszonélvezői a hálózatnak. /Mihály László: Ütött a megismerés órája Romániában is. Az első kilenc közösségi tudásközpont kétmillió dollárba került. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./
2006. január 18.
„Nem volt amit a Székelyudvarhelyért Alapítvánnyal (SZA) szemben elveszítenünk, mivel nem is álltunk perben vele. Mind a Fővárosi Bíróság, mind az Ítélőtábla illetékesség hiányában elutasította a keresetlevelet, másodfokon is” – reagált Fritz Péter, az Illyés Közalapítvány (IKA) Felügyelő Bizottságának elnöke arra a Magyar Nemzetben megjelent hírre, amely szerint az IKA pert vesztett az SZA-val szemben. Szász Jenő, az udvarhelyi alapítvány elnöke kárpótlást vagy bocsánatkérést igényel. Szász Jenő és az általa elnökölt Székelyudvarhelyért Alapítvány 2002-ben közel 40 millió forintra pályázott az IKÁ-nál, civil központ létrehozása céljából. A pályázatban szereplő határidőig azonban nem valósult meg a cél, ezért az IKA vizsgálatot indított az SZA ellen, majd úgy döntött, visszakéri, ha pedig kell, visszapereli a megítélt összeget. Az IKA azonban végül nem fordult a romániai bírósághoz. A Székelyudvarhelyért Alapítvány két és fél évvel ezelőtt már perben állt a róla cikkező Erdélyi Riporttal. Az alapítvány elnöke, Szász Jenő, azért perelte be a hetilapot, mert tényfeltáró riportjukban csalással gyanúsították őt. Szász Jenő elvesztette a pert, ezzel az Erdélyi Riport állításai nyomatékot nyertek. Szász Jenő azzal védekezik, hogy a pályázati cél megvalósult, hiszen felavatták a központot, ezért nem érti, miért támadja őt az IKA. Szász Jenő korábban azt nyilatkozta: „Saját pályáján, magyarországi bíróságon másodfokon is veszített az IKA. Kiderült, hogy politikai ügy volt az egész. Én a Székelyudvarhelyért Alapítvány nevében kárpótlást vagy legalábbis bocsánatkérést igénylek a meghurcoltatás miatt.” /Mihály László: Továbbra sem pályázhat IKA-pénzekre a Székelyudvarhelyért Alapítvány. Nem létező pergyőzelmet ünnepel Szász Jenő. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./
2006. március 27.
A kórházban fekvő Tánczos Barna, az Állami Birtokok Ügynökségének (ADS) vezérigazgatója exkluzív nyilatkozatot adott. Támadója, Alecu Chitaru, aki megkéselte, előzetes letartóztatásban van. Chitaru elmondása szerint “éppen csak megszúrta az ADS-vezérigazgatót, utána még két-három percig békésen beszélgettek az irodában, Tánczos bocsánatot is kért tőle, amiért durván viselkedett vele”. Az orvosi mást igazol. Tánczost mellsérüléssel utalták be, hátán egy szabálytalan szélű szúrásnyom volt, ami azt jelenti, hogy a támadó a szúrás közben még egyet fordított is a pengén. /Mihály László: Tánczos Barna: Chitaru hazudik! = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./
2006. április 3.
Kampányzáró nagygyűlést tartott az MSZP és a Fidesz. „A nemzet a szó, a köztársaság a tett”, a nemzet az akarat, a köztársaság a cselekvés – jelentette ki a szocialisták miniszterelnök-jelöltje április 1-jén, „a köztársaság barátainak nagygyűlésén.” Gyurcsány Ferenc szerint a szocialisták képesek összekapcsolni egymással két közös szándékot: egyfelől a gazdagabb, sikeresebb ország és erősebb gazdaság megteremtését, másfelől azt, hogy ez az erő és gazdagság milliókat, egy összetartó Magyarországot szolgáljon. A Hősök tere előtt felállított színpadon a Szocialista Párt vezetői, többek között Hiller István pártelnök, Lendvai Ildikó frakcióvezető, Medgyessy Péter és Horn Gyula volt miniszterelnök volt jelen. Megrendítő érzésnek nevezte Orbán Viktor, a Fidesz elnöke pártja április 2-i, vasárnapi budapesti nagygyűlésén, hogy „még többen vagyunk, mint négy évvel ezelőtt.” Beszédében a Fidesz kormányfőjelöltje kitért arra, hogy a párt nagygyűlésével egy időben magyarok ezreinek otthonát fenyegeti az árvíz. Azt kérte a magyar szolidaritás nevében, hogy mindenki segítsen, ahol tud. Orbán Viktor beszédét megelőzően Áder János, a Fidesz frakcióvezetője; Pokorni Zoltán alelnök és Kövér László, az országos választmány elnöke együtt érkezett a színpadra a közönség nagy tapsától kísérve. A szervezők szerint mintegy másfélmillió ember vett részt a rendezvényen. Első alkalommal szavazhattak külföldi magyar diplomáciai képviseleteken azok a magyar állampolgárok, akik ezt nem tehetik meg otthon, a jövő hét végi magyarországi országgyűlési választásokon. /Daczó Dénes, Debreczeni Hajnal, Mihály László: Kampányzárók, külföldi voksok. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./ Április 1-jén Budapesten piros lángba borult, és Vörös térré változott az Andrássy út. A vörös lufidömping s a vörös egyentábla-rengeteg, a vörös trikók és pólók átfestették az utat. A kivonulás régi ideológiák újraszínezésére emlékeztetett, minden ,,a tartalom és forma egységének jegyében” történt: a szavak és lufik egyaránt könnyű gázzal töltötteknek bizonyultak, az IGEN, MSZP egyenfeliratok özöne: egyenlufik és egyentáblák egy vörös falanszter szabványosító képzetét keltették. A köztársaság barátainak nem volt, kitől megmenteniük a köztársaságot, írta Sylvester Lajos. Valakik ezekben a napokban robbantással keltettek félelmet. Másnap a Kossuth téren délben kelt fel narancssárga színben a nap. A Kossuth téri országos sereglet előtt a szónokok, a szó erejében bízva szólították az ország, a Kárpát-medence magyarságának egészét megjelenítő óriásgyülekezetet az április 9-i ,,választó vasárnapon” a változást hozó jelenlétre és voksolásra. A megszólított társadalmi kategóriák reprezentánsai generációk üzenetét-akaratát tolmácsolták, a nemzetiségek, az értelmiségiek, tudósok, alkotóművészek, sportolók jelenléte a nemzetegyesítés igényét vetítette ország-világ elé. Orbán Viktor beszédébe a kommunista szoborpark megszemélyesítéséről, a múlt új csomagolásba öltöztetett visszalopakodásáról beszélt, a kommunista diktatúrák ,,teljesítményét” is messze túlnövő ,,papírszoborról”, amelynek csak a füle háromemeletnyi, mert, amint mondta, ,,a legnagyobb szobrokat azok állítják, akik lélekben a legkisebbek”. A Kossuth téri nagygyűlés üzenete: az országépítő nemzetegyesítés s az ébresztő, Magyarország! /Sylvester Lajos: Ki húz bele, és ki húz el? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 3./ Orbán Gyurcsány Ferencnek egy kilencemeletes házat elborító arcképére célzott.
2006. április 10.
A Fidesz Újpesten található választási központjában gyűltek össze a szimatizánsok. Tömeges kampánycsend-sértéssel vádolta meg az MSZP-t Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője: „Az elmúlt két napban sajnálatos módon tömeges, sorozatos törvénysértésről és kampánycsend-sértésről érkezett bejelentés a Demokrácia Központba, és ilyen értesüléseket juttattak el hozzánk a választáson részt vett állampolgárok.” „A jelenlegi hatalom birtoklói megpróbáltak félelmet és bizonytalanságot kelteni az országban” – mondta. /Mihály László: Fidesz: sikeres volt a mozgósítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./
2006. április 18.
Súlyosnak nevezte a helyzetet Vasile Blaga belügyminiszter az árvíz sújtotta településeken tett hétvégi terepszemléjén. Több Duna menti megye települését öntötte el vagy zárta körül a víz, az áradás elől tízezernél is több ember kimenekítésével számolnak a hatóságok. Az újságírót bekísérték a rendőrségre, mert az atomerőmű irányába fotózta a megáradt Dunát. „Kémkedsz, mi, a magyaroknak?” – vonta kérdőre a határrendőrségi parancsnok. Telefonáltak a titkosrendőrségre /SRI/, ahonnan megnyugtatták a rendőröket: az atomerőműtől tíz kilométerre fotózott. Dolj megyében helyenként tíz kilométerre „szélesedett” a folyam, tízezer ember kimenekítésével számolnak. Itt több falut körülzárt és részben már el is öntött az árvíz, miután a Duna néhány helyen áttörte a védőgátakat. A dobrudzsai vidékeken már több ezer személyt kellett kimenekíteni teherautókkal, csónakkal, helikopterrel az elárasztott vagy a víz által fenyegetett otthonaikból. /Mihály László: Kis lakok a nagy Duna mentében. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./
2006. április 20.
Kihallgatásra hívták be április 19-én a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottsághoz (SZITOB) Sógor Csaba RMDSZ-es szenátort. A politikus korábban dossziéjának megtekintését kérvényezte. Most faggatták őt, mert felmerült annak a gyanúja, hogy együttműködött volna az egykori Szekuritátéval. Sógor Csaba emlékeztetett: még 2000-ben kérte, hogy megtekinthesse édesapja és a saját dossziéját, akkor azt a választ kapta, hogy nem találtak a Sógor családra vonatkozó anyagot. Nemrég azonban szóltak, megkerült az iratcsomó. Ebben egymás mellett állt egyrészt az ellenállás egyik jelképének számító Tőkés Lászlóval folytatott beszélgetésekről szóló, Sógor által írt beszámoló, másrészt a teológiahallgatókról szóló jelentések. Előbbi megírására Sógort a Szekuritáté kényszerítette. Sógor szerint azonban egyértelmű, hogy nem jelenthette fel teológus társait, hiszen sokan közülük nála négy évvel idősebbek. Ez azt jelenti, amikor Sógor első éves hallgató volt, a megfigyelések tárgyát képező kollégái negyedévre jártak. A testület közleményében leszögezte: csak a végleges döntésüket hozzák nyilvánosságra. /B. T.: Kihallgatta Sógort a SZITOB. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./ Sógor Csaba szenátor kifejtette, milyen szinten állt „kapcsolatban” a volt titkosszolgálattal. „Életemben háromszor találkoztam velük: egyszer amikor ifjúsági elnök voltam, egyszer az írógépes történet miatt, harmadszor pedig 1989-ben. Ekkor írtam ugyanis egy levelet Ceausescunak, magyarul, hogy hagyjon békét Tőkésnek.” /Mihály László: Behívatta Sógort a CNSAS. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./
2006. május 17.
A Kálvineum bukaresti református templomot is érinti az az építkezés, amely miatt a napokban a Vatikán is tiltakozott. A főváros két magyar református temploma közül az egyik ugyanis épp annak a Szent József római katolikus katedrálisnak a szomszédságában áll, amely mellé a Millennium Building Kft. egy hetvenöt méter magas épületet kezdett el építeni. Mivel az építkezés a műemlék jellegű katedrálist veszélyezteti, az érsekség tiltakozott, eredménytelenül, ezért a plébánia a Vatikánhoz fordult és ugyanakkor pert indított a városvezetés ellen. A Szentszék hivatalosan kérte Romániától a munkálatok felfüggesztését. Az „ügyet csak a bíróság oldhatja meg, mert adminisztratív úton nem volt lehetőség az építkezés leállítására” – nyilatkozta Adriean Videanu főpolgármester. /Mihály László: Bukaresti református templomsirámok. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./
2006. május 26.
Első „igazi” ülését tartotta május 25-én a Román-Magyar Információtechnológiai Tanács, mert a tavalyi közös kormányülés alkalmából tartott találkozó inkább protokolláris jellegű volt. Akkor indították el azt a kétnyelvű adatbázist is, amely Románia és Magyarország fontosabb IT-híreit tartalmazza, és elősegíti a két ország információtechnológiai cégeinek együttműködését. A mostani tanácskozáson, amelyen Nagy Zsolt romániai távközlési miniszter, Jambrik Mihály, a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) közigazgatási államtitkára mellett a két ország fontosabb IT-cégeinek képviselői jelentek meg, az együttműködés kereteit vizsgálták. A részt vevő cégek képviselői egy olyan közös adatbázis létrehozásáról döntöttek, amely a közös üzleti partnereket azonosítja, s ez az adatbázis a már működő portálnak része lenne. A találkozó talán legfontosabb eredménye, hogy megalakul az Európai Pénzalapok Operatív Tanácsa, melynek segítségével a magyar fél segítséget nyújt a románnak a strukturális alapok igénybevételéhez. /Mihály László: Pályázni tanítanak a magyarok. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./
2006. május 29.
Kevés kivétellel szakmájukban, itthon helyezkedtek el a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem /EMTE/ végzősei. A hét végén már a második évfolyam ballagott a Sapientia csíkszeredai karain, ahonnan közel százötven diákot búcsúztattak. Balázs Lajos, a csíkszeredai román tanszék vezetője bemutatta a tavaly végzett diákok diplomáit is, melyeket a Bukaresti Tudományegyetem állított ki, feltüntetve rajtuk, hogy a diák hol végezte tanulmányait. Balázs Lajos szerint ez „az első hivatalos nyugtázása az itt folytatott munkának”. Bakacsi Gyula, a Gazdasági és Humántudományi Kar dékánja szerint „az egyetem eredeti célkitűzése is az volt, hogy az itt végzett diákok itthon találjanak munkát, és ezt a küldetést az egyetem teljesítette”. A diplomázott diákok közül vannak, akik mesterképzéseken vesznek részt, az egyetem hallgatói közül két diák már tanársegédként tevékenykedik. A Sapientia EMTE marosvásárhelyi karán is tavaly végzett az első évfolyam, és a diákok többsége a szakterületén talált munkát, jelezte Hollanda Dénes dékán. „Informatika és pedagógia szakos végzőseink voltak, a jó informatikusok egy neves német számítástechnikai cég kirendeltségénél kaptak állást, a pedagógia szakot végzett diákjaink többsége pedig Maros, Hargita és Kovászna megyében jó eredményt ért el a tanári állásokra kiírt versenyvizsgákon” – mondta a dékán. Egyelőre nem tudnak arról, hogy az első végzettekből valaki elhagyta az országot. Az EMTE idén három helyszínen (Csíkszereda, Marosvásárhely és Kolozsvár) és négy karon összesen 830 tandíjmentes és tandíjas helyre hirdetett felvételit. Az oktatás elindításának évében, 2001-ben még csak egy-egy kar működött Csíkszeredában, illetve Marosvásárhelyen, ahová összesen 374 helyre várták a jelentkezőket. Az egyetem működésének és fejlesztésének finanszírozását a magyar állami költségvetés biztosítja Románia területén. /Daczó Dénes, Mihály László: Piacképesek a Sapientia végzősei? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
2006. június 5.
Mintegy 400 ezer ember gyűlt össze június 2-án, a pünkösdszombati csíksomlyói zarándoklaton. Az ünnepi szentmise előtt P. Pál Leó, a Szent Istvánról Nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány elöljárója köszöntötte a zarándokokat. „Isten, tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben” – fogalmazta meg az idei búcsú célját Jakubinyi György érsek, a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye elöljárója, idézve a Kis-Somlyó hegyén található Szálvátor-kápolnán olvasható feliratot. Az összmagyar társadalmon belül tapasztalható szembenállás megszüntetésére buzdított az ünnepi liturgia szónoka, Majnek Antal munkácsi megyéspüspök a csíksomlyói búcsún elhangzott szentbeszédében. Jakubinyi érsek köszöntötte a határon túli és a helyi zarándokokat, a keresztényeket és minden érdeklődőt, aki eljött erre a magasztos eseményre. Hangsúlyozta: az idei csíksomlyói nemzeti zarándoklat célja megegyezik az Erdő Péter bíboros-prímás által meghirdetett nemzeti imaév szándékával. Majnek Antal munkácsi megyéspüspök szentbeszédében kiemelte a csíksomlyói Mária-kegyhely jelentőségét, méltatva, hogy mit jelentett a történelem folyamán a Mária-tisztelet a magyarság, ezen belül a székelység számára. Mint mondta, a székely nép sokszor megtapasztalta imái meghallgatását, mikor „győzelmet és békét esdett”. Külön kitért arra, hogy veszélyben van a család intézménye, a házasság szentsége. Tragikusnak nevezte, hogy sok családban már „nem kell a gyermek”, s hogy az eutanázia révén többen szabadulni akarnak a betegektől és az öregektől. „Az ember Isten akar lenni Isten helyett” – mondta a szónok, hozzáfűzve, hogy közben „szétesik a család, elfogy a nemzet”. „Jönnek új népek, általunk megvetettek, de akik szeretik a gyermeket és megkapják az Istentől a jövőt” – fűzte hozzá a püspök. Majnek Antal hangsúlyozta, hogy mindezek ellenére van esély a megmaradásra, ha a hit szilárd sziklájára építjük ezt a jövőt, ha hűségesek maradunk az egyházhoz és mindent alárendelünk az evangélium tanításainak. A politika kisebbségbe kényszerítette a határon túli magyarságot – mondta a szónok, aki szerint a megoldás nem a politikában, hanem e nemzeti közösség lelkében rejlik. Véleménye szerint „nagy bajban van” a nemzet, de hozzáfűzte, hogy a jövőre reménységgel kell gondolni. A nemzet megújulását a püspök abban látja, hogy a magyarok rendet tesznek önmagukban és egymáshoz fűződő kapcsolataikban. Szerinte véget kell vetni az összmagyar társadalmon belül tapasztalható szembenállásnak. /Egységet az összmagyarságon belül! Közel félmillió résztvevő a csíksomlyói búcsún. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./ Nem riasztotta el az esős időjárás a hét végén a Csíksomlyóra érkezett több százezer zarándokot. A csíkszeredai járhatatlan utak megpróbáltatásokat okoztak. Több tízezren vágtak neki gyalog a zarándoklatnak – egyes környékbeli hívek, mint például a gyergyóalfalusiak vagy gyimesközéplokiak „keresztaljával”, vagyis a templomi zászlókkal, kereszttel felvezetett zarándokcsoporttal gyalogosan teszik meg a mintegy hatvan kilométeres távolságot. Az utóbbi években a magyarországi testvértelepülésekről érkezett zarándokok is az itteni falvak keresztaljáihoz csatlakoznak. Idén Belső-Ázsiából hárman zarándokoltak el a pünkösdi búcsúra, ujgurok. Évente jönnek Kanadából, Új-Zélandról, valamint Európa több országából. A szertartást követően Majnek Antal püspök a lapnak nyilatkozva azért adott hálát Istennek, hogy eljöhetett Csíksomlyóra, és hogy az utóbbi napok rossz időjárása ellenére egy csepp eső sem esett a szentmise alatt. „Ez sem véletlen, hiszen az Úristen nagyon figyelmes” – mondta az egyházi vezető. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke évente elzarándokol Csíksomlyóra. „Nagy várakozásokkal jöttem idén is, mint minden évben – mondta az akadémikus -, és úgy megyek haza, hogy csodálatos pillanatokat élhettem át, mert magyarokat láttam érkezni a világ minden tájáról. Valami összeforrasztott minket, ez pedig a magyarság érzete, és ettől nagyon boldog vagyok.” /Mihály László: Pünkösd rózsafüzérrel, esőkabáttal. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ Tavaly húsvétkor indították útjára első ízben Balatonzamárdiból a feltámadási jelvényt, amely stafétaként járta körbe a Kárpát-medencét, hogy pünkösdszombatjára Csíksomlyóra érkezzen. Idén nagypénteken, a tihanyi Golgotán kettévált a feltámadási jelvény útja: egyik északnak, másik délnek indult, hogy szív alakban járják körbe a magyarok által lakott területeket. A déli útvonalat követő feltámadási jelvényt Zala – Szlovénia – Somogy – Baranya – Horvátország – Bácska – az Alföld (Szeged és környéke) – Déva – Gyulafehérvár – Makfalva – Homoródújfalu – Sepsiszentgyörgy – Kászonok – és Alcsík fontosabb állomásokkal e vidékek katolikus, református és unitárius magyarsága adta kézről kézre. Az északnak induló jelvény Veszprém – Sopron – Győr – Felvidék – Budapest – Eger – Sátoraljaújhely – Felvidék – Kisszelmenc-Nagyszelmenc – Kárpátalja (Ungvár, Munkács) – Szatmárnémeti – Kalotaszeg – Kolozsvár – Torda – Marosludas – Marosvásárhely – Szászrégen – Gyergyószentmiklós – Felcsík útvonalat járta be, Somlyóra a madéfalvi keresztaljával érkezett. A jelvényeket minden állomáson ünnepséggel fogadták, mindenütt szalagot tűztek rájuk. Az utolsót Jakubinyi György érsek tűzte fel a kordon indulása előtt. /Takács Éva: Nemzeti zarándoklat Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 5./
2006. július 7.
„Az EU együttlétet kínál minden magyar számára. Együttlétet Magyarországgal és a magyar nemzettel” – fogalmazott Markó Béla RMDSZ-elnök július 6-án a Tusnádfürdőn megnyílt III. Kárpád-medencei Diákszemináriumán. A rendezvényen – melynek témája Az ifjúság és az Európai Unió – több mint háromszázan voltak jelen. Egy hétig nap mint nap számos romániai és magyarországi politikus fog előadások tartani uniós témákról. A megnyitón Markó Béla és Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács alelnöke mellett megjelent Újhelyi István /MSZP/, valamint Vastagh Pál /MSZP/ magyarországi országgyűlési képviselő is. Negyven táborlakót Magyarországról várnak, a többiek Erdély különböző térségeiből érkeznek Tusnádfürdőre. A diákszeminárium szervezői az erdélyi Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért), az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, a Hargita Megyei Tanács, a tusnádfürdői polgármesteri hivatal és a magyarországi partnerek. /Mihály László: Európaváró fiatalok Tusnádfürdőn. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./
2006. július 10.
„Tévedés azt hinnünk, hogy mi itt, Erdélyben jobban fel vagyunk készülve az Európai Unióra, mint az ország más részei. Székelyföldnek jobban nyitnia kell a világra” – jelentette ki Borbély László területrendezési és közmunkaügyi miniszter Tusnádfürdőn, a diákszemináriumon. Hozzátette: míg Magyarország komoly erőfeszítéseket tett a csatlakozás előtt az EU megismertetéséért, addig Romániában nem működik semmi ehhez hasonló kommunikáció. /Mihály László: Románia nem készül EU-ból. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./
2006. július 19.
Suceava városban a pártok, szervezetek házában már van RMDSZ-iroda is, ez a legújabb. A magyarok havonta itt találkoznak. A városban jól megférnek egymás mellett lengyelek, lipovánok, oroszok, bolgárok, szlovákok, zsidók, ukránok és a magyarok. A moldvai városban Adriana Happenciuc a helyi RMDSZ elnöke, Ladó Zoltán az alelnöke. 2006-ig nem volt itt RMDSZ-képviselet, a magyarok sem nagyon jártak össze. Nem tudják, hányan is vannak magyarok, egyikük 550-et mond, másikuk 490-et, de még sokan vannak olyanok, akik magyarul beszélnek. A 2002-es népszámláláskor Suceava megyében 368-an vallották magukat magyarnak, és közülük csupán 66-an éltek a megyeszékhelyen. Többnyire még a kommunizmus idején idehelyezett értelmiségiek. A Duna TV-t Suceaván nem tudják nézni, nincs a kábeltévé-csomagban, panaszolták többen, és szinte irigykedve tekintenek a dornavátraiakra, akik már a 90-es évek közepétől nézhetik a Dunát a helyi kábelhálózaton. A Kossuth Rádió még úgy-ahogy fogható. Évente érkeznek viszont magyarországi kirándulócsoportok szép számmal. Főleg Dél-Magyarországról, Bonyhád környékéről, ahol letelepedtek a bukovinai magyarok. Az ő leszármazottaik, valamint más magyarországi turisták rendszeresen visszatérnek Bukovinába – az itteniek szívesen emlegetik Potápi Árpádot, Bonyhád fideszes polgármesterét, aki szintén erről a vidékről származik. Benkő Lajos eredetileg sporttanár, székelyudvarhelyiként élt már Onesti-en, 1976 óta pedig Bukovinában. Övé a megye egyik legnagyobb kenyérgyára, emellett bútorgyárat üzemeltet, fuvarozócége van. Piron Katalint pedig Csíkból helyezték át Szucsávára. /Mihály László, Suceava: Saját vállalkozásaikban bíznak a bukovinai magyarok. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./
2006. július 20.
Derűlátó és borúlátó nézetek ütköztek a magyar–román viszony helyzetét és kilátásait illetően a Tusnádfürdőn zajló XVII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Schöpflin György, az Európai Parlament fideszes képviselője passzívnak nevezte a magyar politikát az uniós intézményekben. Szabó Vilmos MSZP-s képviselő optimizmusának adott hangot a két ország unióbeli jövőjét illetően. Szabó szerint a magyarság előrehaladt az újraegyesítés útján. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke korántsem osztotta szocialista képviselőtársa optimizmusát. Németh szerint a térség országainak dönteniük kell abban, hogy – az etnikumok tekintetében – a homogenizáció vagy az autonómiák rendszere a fontosabb. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke olyan Románia-képet vázolt fel, amelyben a románok szót értenek a magyarokkal, megértést tanúsítanak a csángók és az autonómia kérdése iránt. Smaranda Enache megállapította: nem történt meg Romániában az európai szabványok elfogadása, nincs még kisebbségi törvény, késik az elkobzott javak visszaszolgáltatása a magyar történelmi egyházaknak, s ördögi színben tüntetik fel az autonómia-kérdést. Puskás Bálint RMDSZ-szenátor Sepsiszentgyörgyön tartott sajtóértekezletén kifejtette: nem látja esélyét annak, hogy a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet átmenjen a parlamenten. /Derűlátás és borúlátás Tusnádfürdőn. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./ A szabadegyetemen július 19-én nem jelent meg sem Bogdan Olteanu román képviselőházi elnök sem Adrian Severin vagy Eckstein-Kovács Péter. /Mihály László: Szabó-Németh vita a Tusványoson. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./
2006. július 21.
Önkritikát gyakorolt az öt romániai magyar politikai szerveződés képviselője július 20-án a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen a pluralizmus, összefogás, autonómia témájú párbeszéden. Márton Árpád RMDSZ-képviselő furcsának nevezte, hogy bár a kisebbségi törvénytervezetben szó sem esik területiségről, sok román kollégája mégis területi autonómiára vonatkozó sorokat vél felfedezni különböző cikkelyekben. A pluralizmussal kapcsolatban a honatya úgy értékelte, egy 6,5 százalékos közösség esetében nehéz elképzelni az ötszázalékos bejutási küszöb elérését versenyhelyzetben, ezért megoldásként párbeszédet javasol a többi szervezettel. A Magyar Polgári Szövetség színeiben Szász Jenő elnök helyett megjelenő Árus Zsolt alelnök határozottabb hangot ütött meg, szerinte az RMDSZ pozíciója zsarolásra jó, ezért változtatnia kellene stratégiáján. Árus a koalícióból való kilépést javasolta az RMDSZ-nek, mivel így szerinte az Európai Unió nyomást gyakorolna a csatlakozás előtt álló Bukarestre az autonómiakérdés rendezése ügyében. Önkritikaként Árus két nagy MPSZ-hibát nevezett meg: a helyhatósági választásokon túl kevés helyen állítottak listát, a parlamentin pedig egyáltalán nem kellett volna. Toró T. Tibor képviselő, EMNT-alelnök szerint előbb-utóbb intézményesül egy másik magyar politikai szerveződés, a kérdés csak az, hogyan lesz belőle erős magyar országos képviselet. Toró elmondta, a parlamenti demokrácia eszközeit kimerítették a kisebbségi törvény érdekében, a puha helyett egy félkemény erdélyi autonómiatörvény kell, és ha a párbeszéd nem működött, egyéb eszközöket kell bevetni, amiben a civil társadalom vagy a magyar történelmi egyházak tudnak segítségre lenni. Azt, hogy a polgári oldalt nem tudták kellőképpen összefogni, a Magyar Polgári Egyesület elnöke, Csuzi István saját hibájuknak is tartja. A Székely Nemzeti Tanácsot képviselő Sántha Imre szervezete segítségét ajánlotta fel egy autonómiáról tartandó népszavazás megszervezésében. /Mihály László: RMDSZ-MPSZ párbeszéd készül? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./ Mihály László, az ÚMSZ munkatársa szerint a Bálványosi Nyári Szabadegyetem már kissé unalmas. /Mihály László: Tusványos már uncsi. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./
2006. július 24.
Egyértelmű magyarellenes provokációnak nevezte Gansperger Gyula volt ÁPV-elnök, jelenleg a magyarországi Wallis Befektetési, Gazdasági és Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatója azt a tusnádfürdői esetet, melynek július 22-én hajnalban szenvedő alanya volt. A Bálványosi Nyári Szabadegyetemre érkező üzletember a tusnádfürdői kempingbe szeretett volna behajtani személyautójával, amikor az üdülő bejáratánál szolgálatot teljesítő rendőrök megállították, igazoltatni akarták, majd miután ő ezt megtagadta, öt rendőrautóval alakítottak ki blokádot körülötte. Gansperger több mint három órán keresztül ült bezárkózva autójában, arra hivatkozva, hogy diplomata útlevele van, és diplomáciai védettséget élvez. Ugyanezzel indokolta az igazoltatás megtagadását, az alkoholteszt és vérvizsgálat elvégzését is, ami egyébként a román törvények szerint bűncselekménynek minősül. „Megállítottak, hogy nem szabad lemennem, erre válaszoltam, megállnék az út szélén, de azt sem engedték. Ezután akarták elkérni az irataimat, durván beszéltek és fenyegetőztek” – mondta el Gansperger, miközben a helyszínre érkezett Toró T. Tibor képviselő is, hogy rendezni próbálja a helyzetet. Florin Petrica tusnádfürdői rendőrparancsnok szerint az igazoltató rendőrök csak a dolgukat végezték. „Nem fenyegettük, udvariasak voltunk” – reagált Gansperger vádjaira a parancsnok, aki bűnügyi eljárás kezdeményezését helyezte kilátásba amiatt, hogy a megállított autós nem volt hajlandó elvégezni az alkoholtesztet. A patthelyzetet végül úgy oldották meg, hogy Gansperger átült az anyósülésre, autóját kollégája vezette a szállodáig. Másnap az üzletember Toróval és a megyei rendőrparancsnokkal megbeszélte az incidenst, az ügyet lezártnak tekintik. Az eset kapcsán Révész Máriusz Fidesz-szóvivő emlékeztetett: több kollégájához hasonlóan megjárta már, hogy rendőrök akadályozták meg a táborba való behajtását. Hasonlóképpen vélekedett Sógor Csaba szenátor is, akinek többször be kellett avatkoznia a meghívottak és a rendőrök között kialakult konfliktusba. Sógor a táborozóknak is pártját fogta, amikor azok a városból vásárolt szeszes italt még a tábor területén kívül felbontották, és emiatt a rendőrök megbüntették. Antal Stefan megyei rendőrparancsnok azt nyilatkozta, kivizsgálást kezdeményez az ügyben. Toró T. Tibor képviselő szerint nem normális, hogy miközben a táborban tűnt már el laptop, fényképezőgép, hátizsák, és a rendőrség tétlenül ült, addig abban a villában, ahol magyar politikus barátaival lakott. Egy rendőr olyan nyilatkozatott íratott a recepcióssal, hogy tanúsítja: nem járt a villában Omar Hayssam. /Mihály László: Hangulatot felforraló incidens Tusnádfürdőn. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./
2006. október 5.
Valószínűleg Sepsiszentgyörgyön szervezik meg november elején a következő Székely Nemzetgyűlést, végleges döntés erről október 7-én születik, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) küldöttgyűlésén. Ugyanekkor határoznak a belső népszavazások kiírásáról és megszervezéséről is – tájékoztatott Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke. /Mihály László: Újabb székely nemzetgyűlés. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./
2006. november 2.
Nem sikerült tanévkezdésig befejezni a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport építését. A Geszthy Ferenc Társaság által megálmodott tanintézmény további pénzforrásokra vár. A Hunyad megyei szórványmagyarság számára régóta tervezett iskolában két évvel ezelőtt szólalt meg először a csengő. Hunyad megye az egyik végvár, ahol még lehet magyar nyelvű iskolát indítani. /Mihály László: Téglánként épül a Téglás. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 2
2006. november 6.
Érdekes vállalkozásnak, „figyelemreméltó alkotásnak” nevezte Kántor Lajos irodalomkritikus Szőcs Géza Liberté ’56 című filmjét, amelyet az elmúlt hét végén mutattak be Kolozsváron. Az alkotás kerettörténete Magyarországon kívül játszódik: egy angliai ifjúsági klub megszokott életét éli, a fiatalok zenélnek, tréfálkoznak, isznak, biliárdoznak. Egyikük azzal a hírrel érkezik, hogy kivégezték Nagy Imrét és társait. Néhányan elhatározzák, hogy zenés formában összefoglalják és előadják azt, mi történt 1956 őszén Magyarországon. A műfajilag nehezen meghatározható, eredetileg könyv formában megjelent mű szerzője, Szőcs Géza szerint mindez nem véletlen. „Az elképzelt olvasó Magyarországon kívüli érdeklődő volt, ez a kettő összefügg. Sem mirólunk nem tudnak, sem mi magunk nem tudunk eleget ’56-ról. Az elhatározás és felismerés összefonódott, egymást kiegészítve vezették a történetet” – mondta az ÚMSZ-nek az író, hozzátéve, hogy „1956-nak nincs meg a maga Egri csillagokja, Kőszívű ember fiaija, olyan regények, amelyek ellátják a gyerekeket történelmi ismeretekkel. Ez a mű sem pótolni akarja ezt a hiányt, csupán egy vékony hozzájárulás. Komplex folyamatokat akar egyéni sorsokon keresztül bemutatni, ezért kellett Magyarországon kívülre helyezni a történetet. Mind a mai napig homályos mozzanatok vannak ’56-ról, és naiv módon magyarázza meg mindazt, amit az angol diákok tudhattak róla.” /Mihály László, Vincze Judit: Kolozsváron a Liberté ’56. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./
2006. november 8.
„Eredeti székelyföldi krumplit” és karácsonyfa-vásárlási utalványt kínál „nyereményként” cserébe egy bukaresti aláírásért a Magyar Polgári Szövetség, melynek párttá történő bejegyzéséhez – bevallása szerint – már csak négyszáz fővárosi támogatóra van szüksége. Ezeknek az összetoborozásáért ismeretlenek több plakátot ragasztottak ki Bukarest főbb magyar vonatkozású épületeire. A MPSZ vezetői elhatárolódtak a történtektől, és diverziónak tartják az akciót. Markó Béla szerint „nagy bajban lehet a Magyar Polgári Szövetség, ha már krumplival és fenyőfával próbál aláírásokat vásárolni.” Markó hozzátette, az MPSZ – a Székely Nemzeti Tanáccsal és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal ellentétben – nem tartozik azon szervezetek közé, amelyekkel az RMDSZ konzultációt kíván folytatni a jövőben. A Magyar Polgári Szövetség vezetősége nem tudott a bukaresti plakátolási akcióról. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke azt mondta, a bukaresti plakátolás annak a diverziósorozatnak a része, amely az utóbbi időben zajlik az MPSZ ellen. /Gujdár Gabriella, Mihály László: Pityókapárttá válik az MPSZ? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./ Leginkább a bohózat műfaji jegyeivel lehet leírni az MPSZ állítólagos bukaresti szórólapjainak ügyét, írta a Krónika munkatársa. Mindez a háromszéki ide-oda rágalmazó levelek sorába illeszkedik. Az RMDSZ-politikusok bűncselekményt emlegetnek. /Papp Attila Zsolt: A krumpli ára. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./
2006. november 15.
A Capital pénzügy hetilap toplistát készített az ország háromszáz leggazdagabb emberéről, a 2005. év adatai alapján. A lap becslése szerint dúsgazdagok javainak összértéke 37 százalékkal nőtt 2004-hez képest. A leggazdagabb üzletemberek vagyonának összértéke két évvel ezelőtt 16 milliárd dollárt ért el, most már 22 milliárd dollár. A 22 milliárd dollár az ország nemzeti össztermékének a 18,3 százalékát teszi ki. A lista élén az idén a 89 éves, Milánóban élő Iosif Constantin Dragan áll, akinek vagyonát 1,3 és 1,6 milliárd dollár közöttire becsülik. Második helyen Ion Tiriac 1,2 és 1,5 milliárd dollár közötti összeggel. Az előző években is ők foglalták el az első két helyet. Harmadik Gigi Becali, közel áll az egymilliárd dolláros vagyonhoz. Sorin Ovidiu Vîntu és a Paunescu család a negyedik és az ötödik helyen végzett, tulajdonukat 830–900 millió dollárra értékelhető. A hatodik helyen a nagyváradi Micula-testvérek (750–770 millió dollár) állnak. /B. T.: Az ingatlanpiac gyarapítja milliárdosaink vagyonát. Capital: továbbra is Dragan és Tiriac vezet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./ Tizenkét magyar büszkélkedhetett tízmillió dollárnál nagyobb vagyonnal a tavalyi évben, most az ők nevük is szerepel Románia háromszáz leggazdagabb emberének lajstromán. A leggazdagabb romániai magyar továbbra is a kábeltévé-, telefon- és internet-szolgáltatásban utazó nagyváradi Teszári Zoltán, aki az országos 16. helyen áll. A második leggazdagabb magyar az Astral telekommunikációs cégben és a Transilvania Bankban érdekelt Urasi Béla, majd a nagyváradi hipermarket-tulajdonos Mudura Sándor után Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor áll. További sorrend: Bába György, a Cosmo üzletlánc tulajdonosa 38-39 millió dollárjával, a háztartási cikkeket forgalmazó Domo üzletlánc alapítói, Szarvadi Lóránd és Zsuzsanna 40 millió dollárjukkal, a kolozsvári Pólus Transilvaniát birtokoló Pászkány Árpád. A Capital idén tízmillió dollárra emelte a bejutási küszöböt, ezért hétmillió dollárra becsült vagyonával lecsúszott a listáról a gyergyószentmiklósi Apicom építkezési vállalat tulajdonosa, Szilágyi Imre. Szerinte a Capital szerkesztői túlbecsülték a vagyonát, nincs hétmillió dollárja. /Mihály László: Dollárderbi a román mágnáslistán. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ Külön listán sorakoznak a leggazdagabb politikusok. Dan Voiculescu konzervatív pártelnök a legmódosabb, akinek vagyona egyetlen év alatt 150 millió dollárral gyarapodott. Az ugyancsak konzervatív párti George Coposnak majdnem sikerült megkétszereznie vagyonát, 230 millió dollárról 420 millióra nőtt. Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor Románia harmadik leggazdagabb politikusa 54 millió dollárral. Dumitru Becsenescu, volt PC-s, jelenleg független képviselő vagyona 35-ről 41 millió dollárra gyarapodott, míg a demokrata párti bukaresti főpolgármester, Adriean Videanu 4 millió dollárról 30 millióra gazdagodott. A konzervatív párti Corneliu Pascu vagyona eléri a 25 millió dollárt, Nicolae Bara demokrata párti képviselő pedig kis híján megháromszorozta a vagyonát: 7 millió dollárról 20 millióra. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő 5 millió dollárral lett gazdagabb, vagyona jelenleg 20 millióra tehető. Idén is Teszári Zoltán a leggazdagabb romániai magyar, a nagyváradi származású üzletember vagyona a tavalyi 180-190 millió dollárról 220-230 millióra gyarapodott. Az általa 1992-ben alapított RCS&RDS nevű cég azóta három országban – Románia, Magyarország és Szlovákia – mintegy egymillió előfizető számára biztosítja a mindennapi televíziózást, internetkapcsolatot. A második a 60 millió dollárra rúgó vagyonnal rendelkező kolozsvári Urasi Béla. A 90-es évek elején taxisofőrként dolgozott, majd 5000 dollárral beszállt az éppen induló Astral Telecomba. A harmadik Verestóy Attila székelyudvarhelyi RMDSZ-szenátor, akinek 53-54 millió dolláros vagyonát a faipar, az élelmiszeripar, az értéktőzsde, valamint az ingatlan-beruházások gyarapították. Negyedik Fodor Zsolt és felesége, Silvia, az Euro GSM tulajdonosai, egyetlen év alatt megkétszerezték vagyonukat: a tavalyi 22–23 millió után idén már 45–50 milliójuk van. Kézdivásárhelyről indult Szarvadi Loránd és Hegedűs Ferenc. Ötödik Szarvadi és felesége, Zsuzsanna 40 millió dollárral. Bába György kézdivásárhelyi vállalkozó, a Cosmo üzletláncot működtető Primex cég tulajdonosa a hatodik leggazdagabb hazai magyar, 38-39 millió dolláros vagyonnal rendelkezik. Pászkány Árpád kolozsvári üzletember a hetedik, 35-40 millió dollárra rúgó vagyonával. A nyolcadik Hegedűs Ferenc /32 millió/. A kilencedik Kurkó János György idegenforgalmi és ingatlanbefektetésekkel foglalkozó üzletember 23 millió dolláros vagyonnal. László Jánosnak, a székelyudvarhelyi Impar cégcsoport, illetve a Küküllő szálloda tulajdonosának a tavalyi 12-13 millióról 20-21 millió dollárra gyarapodott a vagyona, míg Kovács Zoltán temesvári üzletember különböző sajtóorgánumok, nyomdák, reklámcég működtetése és ingatlanberuházások révén megszerzett vagyona 11-12 millió dollárról 19-20 millióra nőtt. A leggazdagabb romániai magyarok (millió dollár): 1. Teszári Zoltán – 220-230; 2. Urasi Béla – 60; 3. Verestóy Attila – 53-54; 4. Fodor Zsolt és Silvia – 45-50; 5. Szarvadi Zsuzsanna és Loránd – 40; 6. Bába György – 38-39; 7. Pászkány Árpád – 35-40; 8. Hegedűs Ferenc – 32; 9. Kurkó János György – 23; 10. László János – 20-21; 11. Kovács Zoltán – 19-20. /Már ketten dollármilliárdosok. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./
2006. november 22.
Közel egy héttel a román és a magyar kormány együttes ülése után az illetékes budapesti hatóság még nem erősítette meg azt, hogy a román állampolgárok országuk uniós csatlakozása után személyi igazolvánnyal is beléphetnek Magyarország területére. A bukaresti belügyminisztériumban egyenesen cáfolták, hogy 2007. január elsejétől útlevél nélkül is át lehet jutni a szomszédos országba. A román fél hivatalosan még nem ajánlotta a magyar határőrségnek azokat a dokumentumokat, amelyeket a román állampolgárok a Magyarországra történő belépéskor használnak majd. A bukaresti belügyminisztériumban nem tudnak a román-magyar megállapodásról. A minisztérium még a múlt hónapban közleményt adott ki, amelyben leszögezi: a jelenleg érvényben lévő személyik nem alkalmasak arra, hogy az útleveleket helyettesítsék a hiányzó biztonsági elemek miatt. Januártól nem kell többé pénzösszeget felmutatni a magyar határon, és a Magyarországra beutazóknak nem kell rendelkezniük semmilyen, az úti céljaikat igazoló irattal. Nem lesz szükség ezentúl vízumokra sem, abban az esetben, ha a román állampolgár nem tartózkodik három hónapnál hosszabb ideig az adott uniós országban. /Cseke Péter Tamás, Mihály László: A bukaresti hatóságok ellentmondanak a román-magyar kormánymegállapodásnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./
2006. december 4.
Csak akkor vállalná el a rektor-helyettesi tisztséget, ha hatáskörében a magyar tagozat elsődleges legyen, mert eddig csak másodlagos volt, nyilatkozta Magyari Tivadar egyetemi docens, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Szociológia Tanszékének magyar tagozati dékán-helyettese. Magyari mellett többen esélyesek erre a székre, mivel a szenátus tagjai közül bárki megválasztható erre a funkcióra. Magyari Benedek Józsefet vagy Veress Károlyt is esélyesként nevezte meg a rektor-helyettesi állásra. Salat Levente és Nagy László rektor-helyettesek a múlt héten jelentették be lemondásukat a BBTE vezetőségében betöltött funkciójukról, tiltakozásként Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktusok kizárása miatt. Időközben megalakult a magyar tagozat öttagú vezetőtanácsa is, melynek tagjai, Benedek József, Magyari Tivadar, Veress Károly, Ionescu Klára és Vincze Mária december 6-án ülnek össze többek között azért, hogy megkezdjék az alapszabályzat tárgyalását. Az öttagú bizottság megalakulását Nicolae Bocsan rektor is tudomásul vette, emellett a magyar oktatók támogatását is élvezi. Hantz Péter és Kovács Lehel oktatók munkaviszonyának a felbontását több tudományos vagy politikai csoport is felháborodással fogadta. „Úgy véljük, ezúttal mégegyszer bebizonyosodott, hogy teljes mértékben indokolt a magyar nyelvű állami felső oktatás igénye, beleértve az önálló intézményekhez való jogot” – áll az RMDSZ Operatív Tanácsának közleményében. Neves erdélyi akadémikusok szerint a kétnyelvűség, az egyenjogúság a mai napig sem valósult meg a BBTE-n, egyúttal a két adjunktus kizárásáról szóló határozat hatályon kívül helyezését kérték. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Románia képviselőházának elnökét, Bogdan Olteanut kérte meg, járjon közbe a Babes-Bolyai Tudományegyetemen kialakult helyzet rendezéséért. „Noha a két oktató módszerei és eljárásai valóban vitathatóak, a döntés és annak indoklása az egyetem falain belül és kívül egyaránt megdöbbenést keltett” – tartalmazza Szili levele. Az Európai Parlament magyar néppárti, szocialista és liberális delegációja ultimátumot adott a BBTE-nek: „Kezdeményezzük, hogy a kinevezését követően a soknyelvűségért felelős biztos haladéktalanul vizsgálja ki a történteket. Amennyiben egy hónapon belül ezek nem teljesülnek, a magyar EP-képviselők minden európai fórumot fel fognak használni, hogy a többnyelvűséget biztosítsák” a BBTE-n. /Mihály László: Rektorhelyettes kerestetik a BBTE-n. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4/
2006. december 5.
Sürgősségi eljárással kéri Ralu Filip, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) elnöke a parlamentet, érvényesítse egy-egy CNA-tag mandátumát, ugyanis ez megoldást jelentene a hatóság működésképtelenségére. Október 1-je óta a CNA-nak nincs döntéshozatali joga, mivel több tanácsos mandátuma lejárt. A CNA-elnök külön említette Gáspárik Attila fontos szerepét, aki egyrészt sikeresen tevékenykedett kisebbségi audiovizuális kérdésekben, másrészt projektvezetőként fontos a szerepe. /Mihály László: Visszakéri Gáspárikot a CNA. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./
